Sok szülő úgy gondolja, hogy az első fogorvosi vizsgálatra csak akkor van szükség, amikor a gyermeknek már több tejfoga kinőtt, vagy valamilyen panasz jelentkezik. A szakmai ajánlások azonban ennél jóval korábbi első találkozást javasolnak: a gyermek első fogorvosi vizsgálatára az első tejfog megjelenése után, de legkésőbb az első születésnapig érdemes sort keríteni. Ezt az Amerikai Gyermekfogászati Akadémia és az Amerikai Fogászati Szövetség is támogatja.

A korai fogorvosi látogatás nem feltétlenül jelent kezelést. Sokkal inkább arról szól, hogy a fogorvos ellenőrizze a fogak és az íny fejlődését, tanácsot adjon a megfelelő szájápoláshoz, és a gyermek már kis korban pozitív tapasztalatokat szerezzen a fogászati környezetről.

Mikor jelennek meg az első tejfogak?

Az első tejfogak általában a csecsemőkor első évében bújnak elő, bár ennek időpontja gyermekenként eltérhet. Amint megjelenik az első fog, már fennáll a fogszuvasodás lehetősége is, ezért ettől kezdve különösen fontossá válik a megfelelő szájhigiénia. Az ADA kiemeli, hogy már az első fogak megjelenése után kialakulhat szuvasodás.

Nem kell tehát megvárni, amíg a gyermeknek teljes lesz a tejfogazata.

Miért ilyen korán ajánlott az első fogorvosi vizsgálat?

Az első találkozás egyik legfontosabb célja a megelőzés.

A fogorvos ilyenkor ellenőrizheti:

• megfelelően fejlődnek-e a fogak;
• látható-e kezdődő fogszuvasodás;
• megfelelő-e az íny állapota;
• hogyan történik otthon a fogmosás;
• milyen étkezési és italfogyasztási szokások vannak;
• fennállnak-e olyan körülmények, amelyek növelik a fogszuvasodás kockázatát.

A korai látogatás során a szülők személyre szabott tanácsokat is kaphatnak a gyermek fogainak ápolásához. Az NHS szintén azt javasolja, hogy a gyermek az első tejfogak megjelenésekor, de legkésőbb 12 hónapos koráig jusson el fogorvoshoz.

Mi történik az első fogorvosi vizsgálaton?

Az első vizsgálat általában rövid és kíméletes. Nem az a cél, hogy a gyermek hosszú vagy kellemetlen kezelésen essen át.

A fogorvos rendszerint megnézi:

• a tejfogakat;
• az ínyt;
• a szájüreg állapotát;
• a fogak előtörését;
• az esetleges elszíneződéseket vagy szuvasodást.

Kisebb gyermekek esetében akár már az is elegendő lehet, hogy röviden kinyitják a szájukat, és a fogorvos megnézi a fogakat. Ez egyben segíthet abban is, hogy a gyermek fokozatosan megszokja a fogászati környezetet.

Miért fontos, hogy ne csak akkor menjünk fogorvoshoz, ha fáj a fog?

Ha a gyermek első fogorvosi élménye erős fogfájáshoz, injekcióhoz vagy sürgős kezeléshez kapcsolódik, sokkal nehezebb lehet pozitív kapcsolatot kialakítani a fogászattal.

Ha viszont az első találkozások fájdalommentes ellenőrzések, a gyermeknek lehetősége van megszokni:

• a rendelőt;
• a fogorvost;
• a fogászati széket;
• a lámpát;
• a különböző eszközöket.

Ez hosszú távon megkönnyítheti a rendszeres fogászati kontrollokat.

A tejfogakat tényleg fontos kezelni?

Igen. Gyakori tévhit, hogy a tejfogakkal nem kell különösebben foglalkozni, mert később úgyis kiesnek.

A tejfogak azonban fontos szerepet játszanak:

• a megfelelő rágásban;
• a beszéd fejlődésében;
• az állcsont fejlődésében;
• a maradó fogak helyének fenntartásában.

Egy súlyosan szuvas tejfog fájdalmat, gyulladást és fertőzést is okozhat. Ezért a megelőzés és a korai kezelés gyermekkorban is fontos.

Mikor kezdjük el a gyermek fogmosását?

A fogmosást az első fog megjelenésétől kezdve érdemes elkezdeni. Az NHS ajánlása szerint kisgyermekeknél naponta kétszeri fogmosás javasolt fluoridos fogkrémmel.

A fogmosást ebben a korban természetesen még a szülő végzi.

Fontos, hogy:

• puha sörtéjű, gyermekeknek készült fogkefét használjunk;
• csak kis mennyiségű fogkrémet tegyünk rá;
• naponta kétszer mossuk meg a gyermek fogait;
• különösen az esti fogmosást ne hagyjuk ki.

Mikor tud egy gyermek egyedül megfelelően fogat mosni?

A kisgyermekek kézügyessége általában még nem elegendő ahhoz, hogy minden fogfelszínt megfelelően megtisztítsanak. Ezért akkor is szükségük van szülői segítségre vagy ellenőrzésre, amikor már önállóan szeretnék használni a fogkefét.

Jó megoldás lehet, ha először a gyermek próbálkozik, majd a szülő még egyszer alaposan megtisztítja a fogakat.

Mi okozza leggyakrabban a tejfogak szuvasodását?

A fogszuvasodás kialakulásában fontos szerepet játszik a fogakon maradó lepedék és a gyakori cukorfogyasztás.

Különösen érdemes figyelni:

• cukros üdítőkre;
• gyümölcslevekre;
• édesített teákra;
• édességekre;
• gyakori nassolásra;
• cukortartalmú italok hosszú ideig történő kortyolgatására.

Nem kizárólag az elfogyasztott cukor mennyisége számít: az is fontos, hogy milyen gyakran találkoznak vele a fogak.

Cumisüveg és fogszuvasodás

Különös figyelmet érdemel, ha a gyermek este vagy éjszaka cukrot tartalmazó itallal alszik el.

Ha a fogak hosszú időn keresztül érintkeznek cukrot tartalmazó folyadékkal, jelentősen növekedhet a fogszuvasodás kockázata.

Ezért lefekvéskor a fogmosást követően lehetőség szerint már ne kapjon a gyermek cukros italt.

Mikor kell a tervezettnél hamarabb fogorvoshoz fordulni?

Az első rendszeres kontroll időpontjától függetlenül érdemes mielőbb fogorvoshoz fordulni, ha:

• a gyermeknek fáj a foga;
• duzzanat jelenik meg az ínyen vagy az arcon;
• valamelyik fog elszíneződik;
• lyuk vagy sötét folt látható a fogon;
• a gyermek ütést kapott a fogára;
• egy fog letört vagy kimozdult;
• vérzés vagy tartós ínygyulladás jelentkezik;
• a gyermek rágáskor fájdalomra panaszkodik.

Ha fogszuvasodás gyanúja merül fel, a korai ellátás segíthet megakadályozni a probléma súlyosbodását.

Hogyan készítsük fel a gyermeket az első fogorvosi vizsgálatra?

Az első látogatás előtt érdemes természetesen és pozitívan beszélni a fogorvosról.

Kerüljük az olyan mondatokat, mint:

„Nem fog fájni.”

„Nem kell félni.”

„Nem kapsz injekciót.”

Bár ezek megnyugtatónak tűnhetnek, a gyermekben felvethetik, hogy valami kellemetlen dolog következhet.

Inkább mondhatjuk például, hogy:

„A fogorvos megnézi, milyen szépek és egészségesek a fogaid.”

Érdemes kerülni azt is, hogy a saját kellemetlen fogászati élményeinkről beszéljünk a gyermek előtt.

Érdemes magunkkal vinni a gyermeket a saját fogászati kontrollunkra?

Ez bizonyos esetekben jó módszer lehet arra, hogy megismerje a rendelő környezetét. Az NHS is javasolja, hogy a kisgyermeket időnként vigyük magunkkal saját fogászati vizsgálatunkra, így természetesebbé válhat számára a fogorvos látogatása.

Természetesen ezt érdemes olyan kontrollvizsgálatnál megtenni, ahol várhatóan nem történik hosszabb vagy kellemetlen beavatkozás.

Milyen gyakran kell gyermekkel fogorvoshoz járni?

Nincs minden gyermek számára egyetlen kötelező időköz. A kontrollok gyakoriságát a fogorvos a gyermek fogainak állapota és a fogszuvasodás kockázata alapján határozhatja meg.

Az Amerikai Gyermekfogászati Akadémia általánosan félévenkénti ellenőrzést javasol, ugyanakkor a szükséges gyakoriság egyénileg eltérhet.

Gyakran ismételt kérdések

Hároméves korig nem kell fogorvoshoz vinni a gyermeket?

Nem érdemes hároméves korig várni. A jelenlegi szakmai ajánlások szerint az első látogatás az első fog megjelenése után, de legkésőbb az első születésnapig ajánlott.

Miért kell fogorvoshoz menni, ha még csak egy-két foga van?

Mert már az első tejfogak is szuvasodhatnak. Az első vizsgálat emellett elsősorban megelőző jellegű: a fogorvos ellenőrzi a fejlődést, és segít kialakítani a megfelelő otthoni szájápolási szokásokat.

Mit tegyünk, ha a gyermek fél a fogorvostól?

Fontos, hogy ne kényszerítsük vagy ijesztgessük. A rendszeres, panaszmentes kontrollok segíthetnek abban, hogy a fogorvosi környezet fokozatosan megszokottá váljon.

Kell kezelni a szuvas tejfogat?

Igen. A szuvas tejfog fájdalmat és fertőzést okozhat, ezért érdemes fogorvossal megvizsgáltatni és szükség esetén kezelni.

Mikor kell elkezdeni a fogmosást?

Az első tejfog megjelenésekor. Ettől kezdve naponta kétszer ajánlott megtisztítani a gyermek fogait.

Összegzés

A gyermek első fogorvosi vizsgálatával nem érdemes addig várni, amíg fájdalom vagy fogszuvasodás jelentkezik. Az első tejfog megjelenése után, de legkésőbb az első születésnapig ajánlott felkeresni a fogorvost.

A korai találkozások célja elsősorban a megelőzés, a helyes szájápolási szokások kialakítása és a fogászati környezet megszokása. Ha a gyermek már kiskorától természetesnek tekinti a rendszeres fogászati kontrollt, azzal fontos alapot teremthetünk az egészséges maradó fogazat és a hosszú távú megfelelő szájhigiénia számára.